MIÉRT CÉLSZERÛ A MAI VILÁGBAN NÁDTETÕS HÁZAT ÉPÍTENI?
MELYEK A TERVEZÉS SZEMPONTJAI?
HOGY ÉSSZERÛ KIALAKÍTANI TETÕTÉR-BEÉPÍTÉS ESETÉN?
MELYEK A NÁDAS TETÕK ELÕNYEI?
Felgyorsult világunkban nagyon sokféle tetõfedõ anyagot használnak, és ezek közül talán a nád és a zsúpszalma (rozsszalma) a legrégebbi, az utóbbi alapanyaghiány miatt egyre ritkábban használatos. A nád viszont mint természetes anyag, fõleg nyugaton, de már itthon is egyre jobban visszatér. Hogyan lehetne ezen kívül még népszerûsíteni? A válasz nagyon egyszerû: elsõ osztályú, export minõségû tetõfedõ nádból és nyugati színvonalú munkával kell elkészíteni, ami biztosítja a hosszú élettartamot, a kemény tetõfelületet és természeti csapás elleni védelmet (jégesõ, vihar, hõrobbanás stb.). Számtalan elõnye mellett mivel kézi munkával készül, egyedileg formálható, sajátos minták alakíthatók ki benne. A nádtetõ vastagsága és esztétikusan kialakított eresze a ház díszeként jelenik meg. A tetõtéri ablakok kiemelik a ház formáját. Alakja ízlés szerint kialakítható a négyszögletestõl az oválisig. Ezen díszítõelemek a tetõben határozott kontúrként jelentkeznek.
A jelenleg épülõ nádtetõs ház vagy régi "parasztház"-ból átépítés során alakul ki, vagy teljesen új tervezés eredményeként születik. Sajnos úgy, ahogyan a nádtetõ-készítõ szakképzés sincs megoldva, az egyetemeken sem tanítják a nádtetõ tervezését, ezért szinte minden terv kisebb-nagyobb módosításra szorul. Ezek közül egypár fontos momentumot ki szeretnénk emelni. A tetõ dõlésszöge minimum 40 fok legyen a vízszinteshez képest. A két tetõfelület találkozásánál kialakuló vápa már csak 30-35 fokos lesz. Ez azért lényeges, mert az esõvíz a szálak mentén fel tud gyorsulni, és nem szivárog mélyen a felületbe. Ebbõl adódik, hogy esõ után gyorsan megszárad, és nem fog rothadni. A kéményt lehetõleg a gerincen, vagy annak közelében célszerû kivezetni. Mivel a nád és a fa is éghetõ anyag, ezért a szarufa ne közvetlenül a kémény mellett legyen, valamint ajánlott leszigetelni, és szikrafogóval ellátni. A tetõtéri ablakok nagysága és elhelyezése úgy történjen, hogy az ablak fölötti gerincnek is megfelelõ lejtése legyen. Ellenkezõ esetben beázáshoz, vagy idõ elõtti tönkremenetelhez vezet. A tetõ faszerkezetét Bramac cserépnek megfelelõ erõsségûre kell készíteni, csak a tetõléceket kell stabilabban rögzíteni, mivel a nád ahhoz van megkötve. A tervezéskor esztétikai szempontokat is figyelembe kell venni, például az ablakok ne legyenek túl sûrûn, az ablakok kifuttatása ne menjen bele a kéménybe vagy a vápába. A tûzfalas épületet pedig csinosabbá teheti a lekontyolt tetõmegoldás. A ház lehetõleg ne zsúfolt környezetben helyezkedjen el, sok örökzöld és lombhullató növény között, megfelelõ rálátás legyen az épületre. Az építkezéshez javasoljuk minél több természetes anyag használatát, pl. a nyílászárókat fából. Az épület összképét élénk, de matt színek teszik teljessé.
Az úgynevezett "holland technológiával" dolgozó mesterek csak fentrõl dolgoznak, és nem kell "alsó bökõ ember"! Ez egyrészt gyorsabb, nem balesetveszélyes, és ami a leglényegesebb, a kritikus helyeken is pontos és szoros kötés valósítható meg. A tetõtér-beépítésnél elõszeretettel alkalmazzák a belülrõl látható, gyalult szarufákat és a lambériázott mennyezetet. A lambéria fölé fóliát terítenek és ellenléccel rögzítenek, amire utána ráléceznek. Ilyen technológiai sorrend után szintén csak fentrõl lehet a kötéseket megoldani. A nádtetõ jó hõszigetelõ hatását növelhetjük, ha a kialakult légrést alul és felül hõszigetelõ anyaggal lezárjuk. Természetesen gipszkartonnal vagy más burkolóanyaggal is ki lehet alakítani a tetõket. A nádas házak tetõterének legnagyobb elõnye, hogy nyáron hûvös, télen meleg.
A nádtetõ jó hõszigetelõ hatását mi sem bizonyítja jobban, hogy nagyapáink idejében a jégvermek is nádfedelesek voltak, és így a télen betárolt jeget még nyár közepén is tudták ital hûtésére használni. Ugyanakkor a parasztházak padlásán nyáron is kellemes hûs volt, és ott tárolták a húsos kolbászt és a szalonnát. Ebben az idõben 3-4 m hosszú nádból készültek a tetok, amit kézzel vágtak télen. Ma már nagy teljesítményû gépekkel aratják a nádat. Utána ezt kiosztályozzák, és ekkor képzõdik a tetõfedõ nád, ami 70-200 cm-es vékony szálakból áll. Az ettõl hosszabb szálak alkotják az ún. "exportnádat", amit tetõszegésre és szövetkészítésre használnak. Az a tetõfedõ nád a legjobb, ami egyenes és minél vékonyabb. Ugyanis ezek a szálak helyezhetõk el úgy, hogy szinte nem marad hézag közöttük. Ennek eredményeképpen a víz sem tud közéfolyni. Ezt a hatást azzal lehet fokozni, hogy minden tetõlécen meg kell kötni, és szorosan meghúzni. Így a tetõ egy kemény felületet alkot. Ebbõl adódik, hogy élettartama a száz évet is meghaladja. Mi a magyarázata? Egyszerû. Az összes nádszálnak csak a vége látszik a tetõfelületen, és az idõjárás viszontagságai csak azt a rövid szakaszt érik. Ezek, az építtetõk számára sajnos csak sokadrendû kérdések, de általában az elsõ, hogy mennyi az ára? Nos, rövid összevetés és számolgatás után kiderül, hogy az egyik legolcsóbb tetõfedési forma. Miért? A nádasház tetõszerkezete összesen kettõ szakember munkája által készül el, mégpedig ács és nádtetõ-készítõ. A többi tetõhéjaláskor viszont az ács, tetõfedõ, bádogos szakembereken kívül még egy jelentõs problémát kell megoldani, a hõszigetelést. A felsoroltakból adódik, hogy a munkadíjak és anyagárak összessége meghaladja a nádtetõ árát. Tetõinket saját termelésbõl származó, európai hírû Fertõi nádból ( I.oszt.) készítjük, ezzel is garantálva a Vállalkozásunkra jellemzõ minõségi tetõfelületeket.
Kapcsolat velünk:
Nyomtatás:
A szerz fenntartja magának a jogot minden szöveges tartalom, képi elem védelmében. Felhasználás csak a tulajdonos ÍRÁSOS ENGEDÉLYE alapján történhet! Szerkesztette: Varga Szabolcs, (FBR) VNÁD-2005 ô
MIT LEHET MÉG NÁDBÓL KÉSZÍTENI?
MILYEN ABLAKOK ÉPÍTHETÕK BE A TETÕBE ÉS HOGYAN?
MILYEN GYAKRAN SZÁMÍTHATUNK KARBANTARTÁSRA, JAVÍTÁSRA?
RÉGI-ÖREG TETÕK JAVÍTÁSI MÓDSZEREI
A nádat tetõfedésen kívül nagyon sok mindenre lehet még felhasználni. A nádszövetet falburkolásra, vagy kerítésfonatra rögzítve területek leválasztására használják. A nádpadlót a kertészetekben fagytakaróként és árnyékolóként használják. Kertben, családi házakhoz, vendéglátó egységekhez készíthetõ különbözõ átmérõjû napernyõ, vagy 4-, 6-, 8-szögû és ovális kerti pavilon. Ez nemcsak ékessége az udvarnak, de kitûnõ alkalmat ad a család és baráti társaságok szórakozására. Az udvar csinosításakor érdemes elengedni a fantáziánkat, hogy mit is lehetne még benádazni (pl. hordót, kutat, madáretetõt, stb..)
A nádas házak leglátványosabb eleme a tetõablak. Ez nagy körültekintést igényel mind a tervezésnél, mind a kivitelezésnél. Ahol nincs tetõtér-beépítés, ott csak szellõztetési funkciót old meg, de az épület megjelenésében meghatározó lehet. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az ablakot a lécezett tetõsíktól ki kell függõlegesen emelni, ugyanis az ablak alá is teljes vastagságú, azaz 30cm nád kerül. A tetõtéri ablak egy tokba van befogatva, amihez az ablak fölött szarufák csatlakoznak. Ezt követi a lécezés, amire szintén 30 cm nád kerül. Ezeket a függõleges méretekkel összeadva láthatjuk, hogy egy kis ablak esetén is az ablak fölötti tetõsík jelentõsen csökken (10-20% kal), ami nem éppen szerencsés. Tetõtér-beépítés alkalmával a megvilágítandó helyiségek száma és a tetõ nagysága határozza meg az elhelyezhetõ ablakok mennyiségét. Az ablakok között kb. 2 méter távolságot kell hagyni ahhoz, hogy az oldalát is esztétikusan be lehessen nádazni. Amennyiben sûrûbben kellene rakni, úgy 1 hosszasabban elnyújtott nyílást kell több ablakra felosztani. A fennt említett ablak kialakításokat akkor javasoljuk, ha a tetõ minimum 45 fokos, és a szarufa hosszúsága legalább6-8méter. Ellenkezõ esetben "VELUX" tetõtéri ablak beépítését javasoljuk, ugyanis azok akár egymás mellé vagy egymástól tetszõleges távolságban helyezhetõk el. Ezeknek az ablakoknak elõnyük még a nagy fényáteresztõ képességük.
A már említett "holland technológia" biztosítja a végig egyenletes vastagságot, a kritikus helyeken a lécek besürítését. Természetesen ennek csak akkor van értelme, ha minden lécen megkötjük a nádat. Így minden szál legalább 3 kötésbe kerül, és így visszacsúszási lehetõség nincsen. A kialakult kemény tetõfelületet a vihar nem tudja megkezdeni, az esõ maximum 1-2 cm mélyen hatol le, ami gyorsan kiszárad, ebbõl kifolyólag karbantartást nem igényel. A tetõ egyik dísze a szegés. Nagyon lényeges, hogy ez alatt is megfelelõ vastagságú nád legyen. A szegést várhatóan 10-15 évente kell cserélni, mivel itt a nádszálak teljes hosszában károsodnak. Ezért törekedjünk arra, hogy a szegés minél rövidebb legyen, így élettartama növelhetõ. Természetesen más befejezési mód is választható, ami tartósabb megoldás, pl. teljes vastagságú sor "kifuttatás", vagy nagy méretû kúpcseréppel való lezárás.
Úgy gondolom érthetõ, hogy a csempét és kilincset más elem károsodása nélkül is cserélhetjük.A tetõ cseréje viszont nem ilyen egyszerû, ezért törekedjünk arra, hogy azt egyszer kell jól megcsinálni! De vannak házak, amik már több évtizede készültek. Mi lesz ezek sorsa? Az elrothadt fûz, som vesszõket betonvassal kell pótolni, és az újabb kötésekkel masszíválni lehet a tetõt. A felület hiányosságait új náddal pótolni kell, aminek lényege, hogy kötésbe kerüljön. Amennyiben már a többszöri javítás során elvékonyodott a felület, úgy egy teljesen új sort kell “ráhúzni", ami hosszú távon újjá varázsolja a tetõt.